Demográfia és háttér
Lakhely, életkor
Kezdjük az alapoktól, és nézzük, hogy egyáltalán kik töltötték ki a kérdőívünket. Ez pedig már két éve is azzal kezdődött, hogy nagyon erős Budapest túlsúlya. Azt nem mernénk kijelenteni, hogy Magyarország összes UX-esének 93%-a Budapesten él, mindenesetre ha ez nem is így van, az azért igaz, hogy a szakmára jellemző átlagok biztosan erősen torzítanak a főváros irányába. Így ha országos általánosságokat szeretnénk megállapítani, akkor a kutatásunk toríztása valószínűleg életszerű a szakmára vonatkozólag is.
Érdekesség, hogy a kérdőívet kitöltötte néhány külföldön élő magyar kolléga is. Ennek a hatását minden esetben külön vizsgáltuk, és ahol ennek jelentősége lehet, ott teszünk erre megjegyzést.
| Helyileg hol dolgozol? | |
|---|---|
| Budapesten | 87,58% |
| Vidéken (Magyarországon) | 6,54% |
| Magyarországon kívül | 5,88% |
A magyar UX-esek többsége a fiatal felnőtt korosztályba tartozik, a válaszadók 70%-a 25-35 év közötti, az átlagéletkor 31. Nagyon kevesen vannak a 25 évesnél fiatalabbak, de van már egy 20%-os réteg, akik a 36 év feletti csapatot erősítik.
| Hány éves vagy? | |
|---|---|
| 25 év alatt | 7,33% |
| 25-30 év között | 36,67% |
| 31-35 év között | 34,67% |
| 36-40 év között | 12,67% |
| 41-45 év között | 7,33% |
| 45 év felett | 1,33% |
Végzettség, előélet
Jellemzően, aki UX-szel foglalkozik, az felsőoktatási diplomával rendelkezik, ez a válaszadók háromnegyedére igaz. Viszont az sem elhanyagolható, hogy 23% a középiskola után inkább a munkát választotta, tehát azt kijelenthetjük, hogy a hazai UX-es karriernek alapvetően nem gátja, ha valakinek nincs diplomája. Az viszont mindenképp azt mutatja, hogy érdemes tanulni, hogy főiskolát vagy egyetemet végzett UX-esből minden karrierszinten két-háromszor több van mint középfokú végzettségűből, senior szinten pedig ez a szám csaknem ötszörös.
| Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? | |
|---|---|
| Középiskola | 23,38% |
| Főiskola | 22,08% |
| Egyetem | 45,45% |
| Posztgraduális képzés | 6,49% |
| PhD | 2,60% |
Azt már tudjuk, hogy tanulni hasznos, de vajon mit? A UX-es területen dolgozók ugyanis rengeteg különböző háttérrel érkeznek a szakmába, legyen szó akár végzettségről, akár korábbi munkatapasztalatokról. Ha szűkebben nézzük a végzettségeket, akkor leggyakoribbak a valamilyen designer vagy művészeti területről érkezők, ill. az informatikai vagy mérnöki szakmát megszerzettek. Tágabb oktatási ágakat nézve azonban már első helyre kerül a közgazdaságtan (ha ide értjük pl. a marketinget és üzleti tanulmányokat is), és negyediknek jönnek fel a bölcsészek (csoportosítva a tanárt, pszichológust, kultúrantropológust, és minden egyéb bölcsés szakágat).
Azt mindenképpen megjegyezhetjük, hogy a lehetőség, hogy valaki UX-essé váljon, mindenki számára elérhető, és leginkább affinitás és eltökéltség kérdése. Ezt támasztja alá, hogy olyan végzettségek is megjelennek egy-egy esetben mint a nyelvész, jogász, politológus, történész, vagy akár a szakács és lakatos.
| Milyen szakmát tanultál eredetileg? | |
|---|---|
| Designer (média designer, digitális grafika, tervezőgrafika, formatervező, szobrász, keramikus, multimédia) | 26,57% |
| Informatika (programozó, mérnök informatikus, fejlesztő) | 26,57% |
| Mérnök (vezetékes távközléstechnikai műszerész, gépészmérnök, formatervező mérnök, ipari terméktervező, építész, műszaki mérnök, nyomdász) | 17,48% |
| Közgazdaságtan | 17,48% |
| Marketing | 9,09% |
| Kommunikáció (média, újságírás) | 6,29% |
| Üzleti (ebusiness, kereskedelem, pénzügy) | 5,59% |
| Bölcsész (kulturális antropologia, esztétika) | 4,20% |
| Tanár | 4,20% |
| Pszichológia | 2,80% |
| Szociológia | 2,80% |
A tanulmányok egy dolog, de mivel a UX formalizált oktatása hazánkban még gyerekcipőben jár, így számítottunk rá, hogy sokan más területekről szegődtek át. A korábban betöltött szerepek között már magasan élen jár a grafikai design, amelyet a fejlesztők és projekt menedzserek követnek. Érdekes még, hogy a minőségbiztosítás mint specifikus terület is megjelenik kimutatható mértékben. A korábbi munkák frontján pedig a sokszínűség még csodálatosabb mint az oktatásnál, néhány példa, hogy ki mi volt egy előző életében: építészmérnök, tanár, PR-os, szövegíró, újságíró, business analyst, HR-es, közgazdász, adatelemző kutató, nyomdász, pénzügyes, technikus.
| Mit dolgoztál, mielőtt UX-es lettél? | |
|---|---|
| Designer (web, grafikus, offline) | 48,82% |
| Fejlesztő (frontend, backend, full-stack, architect) | 20,47% |
| Projekt menedzser | 16,54% |
| Marketing | 7,09% |
| QA (tesztelő, QA engineer, reliability engineer) | 3,94% |
| Tanácsadó | 3,15% |
Tudásforrások, UX-es (ön)képzés
Óriási meglepetések nem értek minket atekintetben, hogy honnan tanultok: gyakorlatilag mindenki az internetet, szakmai magazinokat, blogokat, cikkeket jelöli meg elsőként. Ami viszont meglepően pozitív, hogy a válaszadók kétharmada tanul kollegától, ismerőstől, vagyis működik az egymás közötti tudásátadás, egymás segítése. Emellett a hazai UX-esek több mint fele forgat még könyveket és jár meetupokra is, hogy újat tanuljon.
Megjegyzzük még, hogy a hazai offline kurzusokat ugyan kevesebb mint a válaszadók negyede jelölte meg forrásként, de számosságában ez mégis azt jelenti, hogy van már a közösségben 33 olyan válaszadó, aki valamely hazai UX képzés után lett gyakorló szakember.
| Ha szeretnél egy új tudást megtanulni, hova fordulsz? | |
|---|---|
| Blogok, internet | 98,05% |
| Másik UX-estől kérdezek | 66,88% |
| Könyv | 60,39% |
| Meetupok, szakmai összejövetelek | 53,90% |
| Online kurzus | 43,51% |
| Konferencia | 43,51% |
| Hazai offline kurzus/workshop | 21,43% |
| Külföldi offline kurzus/workshop | 9,74% |
Megbízható tudásforrásként megjelölésre került általánosabb értelemben néhány nagyobb platform (Medium.com, Behance, közösségi média, hírlevelek), de emellett egészen konkrét site-okat is említettek. Utóbbiak között voltak szakmai médiumok és általánosabb portálok egyaránt. Az látható, hogy néhány veterán UX magazin még ma is fontos szerepet tölt be (pl. A List Apart, UX Booth, Smashing Magazine, NNGroup cikkek), amelyek mellé felzárkózott néhány UX-es körben használt termék blogja (pl. az InVision, Marvel vagy Usabilla blogja) és néhány újabb kiadvány (pl. UXDesign.cc, UX Movement).
Külön említenénk a hazaiakat, amelyekből a következők merültek fel mint mérvadó tudásforrások:
- UX Budapest Facebook group
- UX Studio blog
- Users First blog
- Hungarian UI/UX Designers Facebook group
- Mito Weekly hírlevél
Tevékenység és területek
A válaszadóink túlnyomó többsége alkalmazottként végzi a munkáját, de érdemes megjegyezni, hogy nem sokkal vannak többen azok, akik teljes munkaidőben végezhetik ezt a tevékenységet mint azok, akik emellett más feladatot is el kell, hogy lássanak.
Akik mást is csinálnak a UX mellett azok leggyakrabban grafikusok, projekt menedzserek, terméktervezők és fejlesztők, de van néhány tanácsadó, kutató és e-commerce szakember is. Jellemző még, hogy ha valaki akár divízió, akár céges szintű vezető, annak vagy a UX-es feladatköre egészül ki a menedzsmenttel, vagy menedzserként veszi fel a UX-es sapkát is.
| Milyen formában foglalkozol a UX-szel? | |
|---|---|
| Alkalmazottként, főállású UX-esként | 46,26% |
| Alkalmazottként, de nem csak UX-szel foglalkozom | 38,10% |
| Csak hobbiként vagy privát projektekben foglalkozom UX-szel | 8,84% |
| Szabadúszó UX-es vagyok | 6,80% |
Tapasztalat tekintetében látszik, hogy a szakma folyamatos, rohamos alakulása mellett is még mindig egy relatív fiatal területről beszélünk, ahol a válaszadók több mint 80%-ának maximum 6 év tapasztalata van, és az utóbbi két évben is sok új belépő jelent meg. Az átlagos UX területen eltöltött idő 4 év, de a leggyakoribb a 3 éves tapasztalat. A UX-es közösség 7 éves múlt felett már erősen megcsappan, 10 évnél régebb óta ezen a pályán dolgozó veteránból pedig mindössze 13 volt a válaszadók között.
| Hány éve foglalkozol UX-szel? | |
|---|---|
| Kevesebb mint 2 éve | 22,52% |
| 2-3 éve | 34,44% |
| 4-6 éve | 26,49% |
| 7-9 éve | 7,95% |
| Több mint 10 éve | 8,61% |
A UX-esek által végzett tevékenységi területek között dominál az interfészek tervezése, ezt tízből csak egy UX-es nem végzi a válaszadók közül. Ugyanakkor érdekes fejlemény, hogy alig marad el ettől a termékek vagy szolgáltatások tervezése, vagyis kijelenthetjük, hogy 2017-ben már nem csak a felület elrendezését bízzák UX-esre, hanem egy ennél holisztikusabb szemlélet képviseletét. Kevésbé pozitív eredmény, hogy tervezéssel szemben kutatással kevesebb mint a válaszadók fele foglalkozott az elmúlt két évben, legalábbis nem érezte a munkája tipikus részének.
A tevékenységi lista végére került a workshopok lebonyolítása, ami vagy azt jelenti, hogy a UX-esek háromnegyede jellemzőbb, hogy magányos munkát végez a workshopokon való közös alkotás helyett, vagy inkább résztvevőként szerepel ilyeneken és nem facilitátor szerepben.
| Tipikusan milyen területekkel foglalkoztál az elmúlt 2 évben? | |
|---|---|
| Információs architektúra és/vagy user interface tervezés | 87,58% |
| Termék és/vagy szolgáltatás tervezése | 71,24% |
| Kutatás | 46,41% |
| Ügyfélkezelés, megbízóval/partnerrel kapcsolattartás | 37,91% |
| Menedzsment, csapat vagy cégvezetői tevékenység | 26,80% |
| Oktatás, mentorálás (képzés keretében vagy cégen belül) | 24,18% |
| Workshopok lebonyolítása | 24,18% |
Kutatás
A kutatási területet tovább boncolgatva azért látszik, hogy nem csak a UX-esek fele kutat (mint ahogy fentebb láthattuk), hiszen használhatósági tesztelést több mint 90% végzett legalább alkalmanként, ami nem csak megnyugtató, de kiváló eredmény. Érdekesség, hogy a felhasználói adatok elemzése a második legtöbbet használt kutatási mód, de közel azonos mértékben végeznek felhasználói interjúkat is. Tipikusan alkalmi használatú eszközök a heurisztikus elemzés és a kártyarendezéses kutatás, amelyeket gyakran kevesen végeznek, de alkalmi szinten majdnem a válaszadók fele csinált ilyet az elmúlt két évben.
| Milyen gyakran végezted az alábbi kutatási feladatokat az elmúlt 2 évben? | Gyakran | Alkalmanként | Soha |
|---|---|---|---|
| Usability tesztelés | 46,71% | 45,39% | 7,89% |
| Felhasználói adatok elemzése | 34,87% | 46,05% | 19,08% |
| Felhasználói interjú | 30,26% | 51,97% | 17,76% |
| (Web)analitika | 30,26% | 43,42% | 26,32% |
| Stakeholder interjú | 24,16% | 45,64% | 30,20% |
| Heurisztikus elemzés | 17,22% | 43,05% | 39,74% |
| Remote felhasználói tesztelés | 16,11% | 29,53% | 54,36% |
| Card sorting tesztelés | 4,76% | 46,26% | 48,98% |
Az eszközpaletták terén vártuk is a sokszínűséget és ebben csalódnunk sem kellett. Rengeteg különböző módszert, szoftvert, online és offline eszközt kaptunk válaszként, és a kutatás-tervezés-prototipizálás hármasból a kutatás vitte a sokszínűségi prímet. Ez többek között annak is köszönhető, hogy itt vegyesen szerepeltek a tesztelni kívánt felületet prototípusként megjelenítő alkalmazások és az azokra gyűjtött visszajelzések eszközei.
Összességében a legáltalánosabb kutatási platform a Google Analytics, amit a UX-esek csaknem fele használ arra, hogy információkat szerezzen a felhasználókról és a vizsgált felületekről. Azonban ettől nem sokkal elmaradva, a második helyre robbant be a palettába az utóbbi két évben a Hotjar, ami immár minden harmadik UX-es fegyvertárában megtalálható.
Érdemes még megjegyezni, hogy jellemzően senki sem feltétlen egy csodaszerre esküszik, hanem több eszközt használ párhuzamosan. Így a tipikus UX-es kutatási platform egy, két vagy három elemből tevődik össze. Nem meglepő módon jellemző például a Google Analytics és a Hotjar együttes használata, amit a UX-es kutatással foglalkozók több mint negyede alkalmaz kombinálva.
| Milyen termékeket, eszközöket használsz felhasználói kutatáshoz? | |
|---|---|
| Google Analytics | 46,67% |
| Hotjar | 37,14% |
| InVision | 17,14% |
| Papír-ceruza (jegyzetfüzet, toll, filc) | 15,24% |
| OptimalSort | 12,38% |
| Optimal Workshop | 9,52% |
| Axure | 9,52% |
| Google Forms | 8,57% |
| Skype | 8,57% |
| Camtasia | 7,62% |
| Lookback | 7,62% |
| Post-it | 6,67% |
| Google Docs | 5,71% |
| Saját eszköz | 5,71% |
| UsabilityHub | 5,71% |
| UserTesting.com | 5,71% |
| QuickTime | 5,71% |
| Google Hangouts | 4,76% |
Tekintve a sok megnevezett kutatási eszközt, amiben bőven akadhat meglepetés, alább összegyűjtöttük egy hosszú listába az összes elhangzott szoftvert, hátha lesz benne újdonság vagy érdekesség. Ez persze egy nagyon vegyes lista, amiben a rekrutálási platformtól a prototípus készítőn át a szemkameráig minden akad.
Adobe Illustrator, Adobe Marketing Cloud, Adobe XD, App Annie, Axure, Balsamiq, Camtasia, Capturly, Checkvist, Clicktale, Coggle, Confluence, Countly, Crazy Egg, Draw.io, Dscout, Ethn.io, Eye Tribe, Framer, FullStory, GatherContent, Google Analytics, Google Docs, Google Forms, Google Hangouts, Google Spreadsheet, GoToMeeting, Highlight, Hotjar, InVision, Koncept, Lookback, Loop11, MailChimp, Marvel, Maxymiser, Microsoft Excel, Mixpanel, Mouseflow, Movavi, Open Broadcaster Software, Optimal Workshop, Optimizely, PingPong, POP, Principle, RealtimeBoard, Reframer, Respondent.io, ScreenFlow, Sketch, Skype, Smartlook, Snagit, SPSS, SurveyMonkey, TeamViewer, Testbirds, Tobii, Trello, Typeform, UberConference, UsabilityHub, Usabilla, UserInterviews.com, UserTesting.com, UXPin, Validately, Vysor, Zoom.us
Tervezés
Tervezés terén a webes interfészeké a főszerep, amelyet nem sokkal lemaradva követ a prototípus készítése. Tekintve, hogy prototípust legalább alkalmanként több mint 90% készít, így elmondhatjuk, hogy szinte már senki sem készít pusztán statikus terveket. Megosztó feladat az információs architektúra tervezés, amelyet többen végeznek alkalmanként mint gyakran, így jó néhány esetben ez vélhetőleg kimarad a munkafolyamatból.
Kifejezetten sokan dolgoznak mobil appokon (legalább alkalmaként több mint 80%), de még desktop appokon is (ahol ugyanez a szám csaknem 70%), ezekhez képest a tabletes appok már sokkal inkább alkalmi feladatnak számítanak (gyakori 13%, alkalmi 45%). A UX-esek legjelentősebb alkalmi tevékenysége pedig a szövegírás, amit időről-időre a szakmabeliek több mint fele végez.
Kiemelhető még, hogy az akadálymentesítés továbbra is nís terület, amivel a UX-esek 60%-a soha nem foglalkozik, bár tény, hogy csapat- és projektfüggő is lehet, hogy ez egyáltalán UX-es feladatkörbe esik-e. Ami viszont biztos, hogy a legspeciálisabb tervezési terület, az a nem-digitális élmények alkotása, ezzel ugyanis 68% soha nem találkozik, a UX-sek negyede alkalmanként, és csak egy nagyon szűk réteg gyakorolja gyakran.
| Milyen gyakran végezted az alábbi tervezési feladatokat az elmúlt 2 évben? | Gyakran | Alkalmanként | Soha |
|---|---|---|---|
| Webes felhasználói felület tervezése | 69,74% | 20,39% | 9,87% |
| Prototípus készítése | 59,60% | 33,11% | 7,28% |
| Információs architektúra tervezés | 42,76% | 46,05% | 11,18% |
| Terméktervezés (Product design) | 47,02% | 32,45% | 20,53% |
| Interaction design | 39,19% | 43,24% | 17,57% |
| Mobil app tervezése | 33,11% | 48,34% | 18,54% |
| Desktop app tervezése | 42,38% | 23,84% | 33,77% |
| Szövegírás | 23,03% | 55,26% | 21,71% |
| Szolgáltatás tervezése (Service design) | 17,22% | 39,07% | 43,71% |
| Tablet app tervezése | 13,51% | 45,27% | 41,22% |
| Akadálymentesítés | 2,65% | 36,42% | 60,93% |
| Nem-digitális élmény tervezése | 6,00% | 26,00% | 68,00% |
Az interfész tervezés eszközei már jóval egybehangzóbbak mint a kutatás esetében, de azért itt is akadt jó néhány megoldás. Ami meglepő, hogy a tervezési kategóriát vitte a Sketch, amely úgy fest, hogy 2017-re elég stabilan átvette az uralkodó helyet. Ez akkor is meglepő, ha az interfész tervezést grafikus irányból közelítjük és mondjuk a Photoshopot vártuk volna a csúcsra, vagy a drótvázkészítésben de facto Axure-re számítottunk volna az élre.
Ahogy a kutatás esetében, így itt is jellemzően nem csak egy szoftverre támaszkodik egy UX-es, hanem akár két-három eszközt használ párhuzamosan, de legjellemzőbb a kettes csomag. Ami már spekulálásra adhat okot, hogy gyakori eszköz páros éppen a Photoshop és a Sketch. Ez pedig lehet azért, mert valami miatt éppen hogy kiegészíti egymást a két program, vagy egyszerűen csak a régebbi projektek és PSD-k miatt szükség van még a jó öreg Photoshopra. Az viszont tuti, hogy a Photoshop kiegészítő eszközként erős, mert ha azt nézzük, hogy melyik szoftverek a leggyakoribbak egyedüli harcosként, akkor az élen így is a Sketch végez, de szorosan már az Axure követi.
| Milyen eszközöket, szoftvereket használsz interfész tervezésre? | |
|---|---|
| Sketch | 54,81% |
| Adobe Photoshop | 41,48% |
| Adobe Illustrator | 32,59% |
| Axure | 31,11% |
| Papír-ceruza | 14,07% |
| Balsamiq | 9,63% |
| Adobe CC | 5,93% |
| Adobe XD | 5,93% |
| Microsoft Visio | 3,70% |
Tervezési eszközökből szintén összegyűjtöttünk alább mindent, amit kaptunk.
Adobe After Effects, Adobe Draw, Adobe Illustrator, Adobe InDesign, Adobe Photoshop, Adobe XD, Affinity Designer, Axialis IconWorkshop, Axure, Balsamiq, Cacoo, Draw.io, Figma, Framer, Gimp, Inkscape, InVision, iRise, Microsoft Visio, MockFlow, Moqups, NinjaMock, OmniGraffle, Paint.net, Principle, Proto.io, ProtoSketch, Qt Form Designer, Sketch, UXPin
Prototípus készítés
A prototípusok frontján egyértelműen látszik, ahogy az utóbbi években megérkezett az InVision és a Marvel, és együtt már csaknem kétharmados aránnyal dominálják a kattintható képernyőtervek piacát, a kettő közül pedig egy laza duplázással vezet az InVision. A proto király címet viszont úgy fest, hogy megőrízte a drótvázak és komolyabb prototípusok nagy öregje, az Axure, amit csaknem a UX-esek fele használ erre a célra.
Természetesen a tipikus itt sem csak az egy eszközös felállás, és prototípus készítéshez is egy, két vagy három megoldást neveznek meg a válaszadók. Azonban a kutatás, tervezés
és proto hármasból még itt a legjellemzőbb, hogy akár egy szoftverrel is beérik a UX-esek, és maximum két programmal már több mint a 60% megelégszik.
| Milyen eszközöket, szoftvereket használsz prototípus készítésre? | |
|---|---|
| Axure | 47,45% |
| InVision | 45,26% |
| Marvel | 22,63% |
| Papír-ceruza | 13,14% |
| Principle | 12,41% |
| Sketch | 8,76% |
| HTML/CSS/JS | 8,03% |
| Balsamiq | 7,30% |
| Framer | 6,57% |
| Pixate | 5,84% |
| Proto.io | 5,84% |
| UXPin | 5,84% |
| Adobe XD | 4,38% |
| Adobe Illustrator | 3,65% |
| Adobe Photoshop | 3,65% |
| Flinto | 3,65% |
Prototípusok terén szintén íme minden szoftver, amit hallottunk.
Adobe Animate, Adobe Illustrator, Adobe InDesign, Adobe Photoshop, Adobe XD, Affinity Designer, Axure, Balsamiq, Flinto, Framer, Hype, Inkscape, InVision, iRise, Justinmind, Marvel, Microsoft Powerpoint, Microsoft Visual Studio, MockFlow, Moqups, Origami, Pixate, POP, Principle, Proto.io, Qt, Sketch, UXPin, WireframeSketcher, Xcode, yEd, Zeplin
Munka eredménye
A rengeteg fent felsorolt eszközzel végül a legtöbben desktop interfészeket terveznek, és nagyrészt webes megoldásokat. Ennél csak alig kevesebben dolgoznak mobilra, ami azt is jelentheti, hogy már általános a reszponzív szemlélet, és ahol desktop felület készül, ott ahhoz mobil verzió is társul.
Adtunk lehetőséget egyéb platformok megnevezésére is, ahol a legtöbben a TV-t említettétek (főleg szolgáltatói és set-top box felületet, de megjelent a Chromecast is), ill. többen jelölték még meg a viselhető eszközök témakört (azon belül elsősorban az okosórákat). Egzotikus platformok témában említhetjük, hogy megjelent a konzol, a VR és az autó is.
| Milyen platformokra dolgoztál az elmúlt 2 évben? | |
|---|---|
| Desktop | 95,36% |
| Mobile | 85,43% |
| Tablet | 66,23% |
| Nem digitális | 21,19% |
| Milyen típusú digitális megoldásokon dolgoztál az elmúlt 2 évben? | |
|---|---|
| Webes megoldások | 92,00% |
| Natív alkalmazás | 62,67% |
Szeretjük azt hangsúlyozni, hogy a UX-es nem egy drótváz gyártó szakember, amit egyrészt fentebb is bizonyított a terméktervezési tevékenység erőteljes megjelenése, de az előállított output sem szól már csak a wireframe-ről. Persze azért drótváz tervek nagyon gyakran kellenek, de emellett a válaszadók háromnegyede kommunikál valamilyen szöveges írott formában, kétharmad készít grafikai megvalósítást vagy prezentációt, és a UX-esek negyede még kódol is.
A válasz opciók közül egyértelműen jeleztétek, hogy lehagytuk a prototípust, de szerencsére volt egyéb mező, és ott ezt sokan meg is írtátok. Emellett felmerült még UX-es késztermékként a hőtérkép vagy egyéb adatvizualizáció, a user journey map, de többen készítettek már concept videót is.
| Milyen outputot állítasz elő a munkád során? | |
|---|---|
| Wireframe | 86,18% |
| Szöveges dokumentum (pl. leírás, tanulmány, specifikáció) | 75,00% |
| Grafikai design | 66,45% |
| Prezentáció | 65,13% |
| HTML/CSS/JS | 25,00% |
Munkahely és csapat
A legtöbb válaszadó saját terméket fejlesztő vállalatnál, fejlesztőcégnél vagy ügynökségnél dolgozik, amelyek között a kisvállalkozások ugyanúgy megtalálhatók, mint a többszáz fős nagyvállalatok. Érdekesség, hogy a 10 főnél kisebb cégek többsége (kb. 60%) ügynökség, ami azt is jelenti, hogy ma már a UX elengedhetetlen kompetenciának számít ezen a területen.
A válaszadók túlnyomó többsége más UX-esekkel dolgozik együtt, mindössze 15% számít egyedüli UX-esnek a munkahelyén. A legtöbb válaszadó munkahelyén egyébként 1-3 fő foglalkozik UX-szel, de nem ritka a 10 fős UX-csapat sem, sőt, 50 fős UX-divízió is előfordul a válaszok között.
| Az alábbiak közül melyik jellemzi legjobban a munkahelyedet? | |
|---|---|
| Saját terméket fejlesztő cég (vállalat vagy startup) | 59,54% |
| Fejlesztőcég | 32,06% |
| Ügynökség (digitális, interaktív, reklám, studio) | 28,24% |
| E-commerce cég | 4,58% |
| Médiavállalat | 3,05% |
| Nonprofit vállalkozás | 2,29% |
| Állami vállalat vagy intézmény | 2,29% |
| Hány főt foglalkoztad a munkahelyed? | |
|---|---|
| 1-10 főt | 12,98% |
| 11-50 főt | 28,24% |
| 51-200 főt | 30,53% |
| 201-500 főt | 7,63% |
| Több mint 500 főt | 20,61% |
| Hány fő foglalkozik UX-szel a munkahelyeden? | |
|---|---|
| 1-3 fő | 49,6% |
| 4-6 fő | 16,5% |
| 7-10 fő | 18,9% |
| Több mint 10 fő | 14,9% |
Munkakör
Pozíció alapján a legtöbb válaszadó "mid-level" UX-es. A szintek eloszlásában a legnagyobb változás 2014 óta a juniorok arányának növekedése, mivel azok, akik az előző felmérés óta kezdtek a UX szakmában dolgozni, értelemszerűen főleg ebbe a kategóriába esnek. A junior UX designer és UX designer pozíciókhoz tartozó átlagos tapasztalat csökkenése is azt mutatja, hogy relatíve sok, 3 év tapasztalatnál kevesebbel bíró szakember helyezkedett el a piacon az utóbbi időben.
| Melyik pozíció jellemzi leginkább a jelenlegi munkakörödet? | 2017 | 2014 | ||
|---|---|---|---|---|
| Junior UX designer | 23,18% | 35 fő | 16,7% | 17 fő |
| UX designer | 35,76% | 54 fő | 41,2% | 42 fő |
| Senior UX designer | 21,19% | 32 fő | 23,5% | 24 fő |
| Lead, csapatot vezető UX-es | 11,26% | 17 fő | 18,6% | 19 fő |
| Cég szintű UX vezető, director | 8,61% | 13 fő | ||
| Melyik pozíció jellemzi leginkább a jelenlegi munkakörödet? (válaszadók száma szerint) | 2017 | 2014 | változás |
|---|---|---|---|
| Junior UX designer | 35 fő | 17 fő | +106% |
| UX designer | 54 fő | 42 fő | +29% |
| Senior UX designer | 32 fő | 24 fő | +33% |
| Lead, csapatot vezető UX-es | 30 fő | 19 fő | +58% |
| Cég szintű UX vezető, director |
| Az egyes munkakörökhöz tartozó átlagos munkatapasztalat | 2017 | 2014 |
|---|---|---|
| Junior UX designer | 2,2 év | 2,4 év |
| UX designer | 2,7 év | 3,5 év |
| Senior UX designer | 6,8 év | 6,4 év |
| Lead, csapatot vezető UX-es | 5,5 év | 5,9 év |
| Cég szintű UX vezető, director | 5,8 év |
Változatos titulusok
A titulusok között csaknem valamennyi elképzelhető pozíció megtalálható. A leggyakoribbak a designhoz kapcsolódó titulusok, de természetesen a UX is gyakori kulcsszó: UX designer, UI designer, Visual designer, Product designer, Experience designer, Head of Design, Head of UX, Design Strategist, Grafikus, UX Researcher, UX Strategist, Kreatív igazgató, UX Architect, Digital Art Director. Gyakori titulus a UX/UI designer, ez több mint 10 válaszadó pozíciója. A kifejezetten kutatással foglalkozók aránya meglepően alacsony, mindössze 5 olyan válaszadó volt, akinek a titulusában szerepel a kutatás.
| A titulusokban előforduló fontosabb kulcsszavak gyakorisága | |
|---|---|
| Design vagy designer | 64% |
| UX | 49% |
| UI | 15% |
| Product | 12% |
| Research (és annak variációi) | 3,5% |
Sokan vannak, akik "hivatalosan" nem UX-esek, hanem kapcsolódó szakmákban dolgoznak és felelnek a felhasználói élményért. Köztük olyan titulusok vannak, mint Project manager, Product manager, Front-end developer, UI developer, Scrum Master, Consultant, E-Business Development Manager, illetve több helyen a cégvezető (Ügyvezető, CEO, Co-owner) képviseli a UX-et.
És változatos projektek
Nem tűnik unalmas szakmának a UX-es, legalábbis a válaszadók túlnyomó része változatos projekteken, termékeken vagy ügyfeleknek dolgozik, mindössze 13% tölti az idejét ugyanazzal.
| Az alábbiak közül melyik illik rád a leginkább? | |
|---|---|
| Változatos termékeken, ügyfelekkel és projekteken dolgozom | 51,30% |
| Egy terméken / ügyfélnek dolgozom, de azon belül különböző projekteken | 35,71% |
| Többnyire ugyanazon a projekten dolgozom | 12,99% |
Munkaidő
A munkával telt idő kapcsán átlagosnak mondható a válaszadók terheltsége, az átlagos munkaidejük ugyanis heti 40,6 óra. Eltérés ettől leginkább a céges szintű UX vezetőknél tapasztalható (ők ugyanis átlagosan heti 48 órát dolgoznak), a többiek átlaga mind 40 óra körül van.
| Hány órát dolgozol (átlagosan) hetente? | |
|---|---|
| Junior UX designer | 38,3 óra |
| UX designer | 40,4 óra |
| Senior UX designer | 40,7 óra |
| Lead, csapatot vezető UX-es | 40,6 óra |
| Cég szintű UX vezető, director | 48,0 óra |
Munkahely típusa alapján egyébként a fejlesztőcégeknél a legmagasabb a heti óraszám (41,6 óra), a legjobb dolga pedig ebben a tekintetben a szabadúszóknak van, akik munkaideje mindössze heti 37,7 óra.
A válaszadók hetente átlagosan kb. 6 órányi meetingen vesznek részt, ez az érték a szenioritással párhuzamosan nő, és a vezetők esetében már 9 óra fölött van.
| Heti hány óra meetingen veszel részt (átlagosan)? | |
|---|---|
| Junior UX designer | 4,2 óra |
| UX designer | 5,3 óra |
| Senior UX designer | 7,9 óra |
| Lead, csapatot vezető UX-es | 9,2 óra |
| Cég szintű UX vezető, director | 9,3 óra |
Fizetés
A válaszadók több, mint fele 241-480 ezer forintot visz haza havonta. Az átlagos havi fizetés nettó 398 ezer forint körülire becsülhető, ami a 2014-es eredményhez képest (357 ezer Ft) 11%-os növekedést jelent. Az átlagos növekedés kapcsán figyelembe kell venni a juniorok megnövekedett arányát is, az egyes pozíciókat külön vizsgálva ennél magasabb növekedés is tapasztalható.
| Mennyi a havi nettó fizetésed? | 2017 | 2014 |
|---|---|---|
| 120 ezer Ft alatt | - | 6,86% |
| 120 - 240 ezer Ft | 11,11% | 15,69% |
| 241 - 360 ezer Ft | 27,45% | 33,33% |
| 361 - 480 ezer Ft | 27,45% | 16,67% |
| 481 - 600 ezer Ft | 8,50% | 11,76% |
| 601-720 ezer Ft | 5,23% | 5.88% |
| 720 ezer Ft felett | 9,80% | |
| Nem szeretném megmondani | 9,15% | 9,80% |
Nem meglepő módon a fizetés a szenioritással párhuzamosan nő, azonban van kivétel is. A céges szintű UX vezetők és directorok átlagfizetése például alacsonyabb, mint a csapatvezetőké. Ennek oka, hogy az előbbi kategóriában túlnyomóan kis cégnél dolgozó válaszadók vannak, amik lefelé torzítja az ő átlagukat.
Érdekesség, hogy a magukat senior UX designerként azonosító szakemberek fizetése érdemben nem változott a 2014-es felmérés óta, erre az egyik magyarázat az lehet, hogy ebben a kategóriában 33%-kal nőtt a válaszadók száma, akik feltehetően alacsonyabb fizetéssel kerültek ebbe a csoportba.
| Átlagos fizetés pozíciónként | 2017 | 2014 | változás |
|---|---|---|---|
| Junior UX designer | 292 ezer Ft | 252 ezer Ft | +15,8% |
| UX designer | 360 ezer Ft | 296 ezer Ft | +21,6% |
| Senior UX designer | 455 ezer Ft | 451 ezer Ft | +<1% |
| Lead, csapatot vezető UX-es | 577 ezer Ft | 454 ezer Ft | +11-27% |
| Cég szintű UX vezető, director | 504 ezer Ft |
Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb cégeknél nagyobb az átlagos fizetés is, de itt viszont az 1-10 főt foglalkoztató cégek törik meg a mintát. Ebben a cégméretben ugyanis főleg a már említett céges szintű vezetők szerepelnek, ami a szenioritásuk miatt felfelé torzítja a fizetéseket.
| Átlagos fizetés cégméret szerint | |
|---|---|
| 1-10 főt foglakoztató cég | 396 ezer Ft |
| 11-50 főt foglakoztató cég | 349 ezer Ft |
| 51-200 főt foglakoztató cég | 384 ezer Ft |
| 201-500 főt foglakoztató cég | 386 ezer Ft |
| Több mint 500 főt foglalkoztató cég | 491 ezer Ft |
A szabadúszó UX-esek közül 10-en válaszolták meg a fizetésre vonatkozó kérdést, ők az átlag fölött, havi nettó 513 ezer forintot keresnek.
Bár a válaszadók elenyésző része dolgozik csupán vidéken és külföldön, a kis elemszám ellenére látható, hogy régió szerint jelentősek a fizetési különbségek. (Mivel a külföldi válaszadóknál nem kérdeztük, hogy pontosan melyik országban dolgoznak, inkább csak informális megerősítést nyert, hogy a magyar UX-esek külföldön átlagban többet keresnek, de ennek mértéke nem egyértelmű.)
| Átlagos fizetés régió szerint | ||
|---|---|---|
| Budapesten dolgozók | 397 ezer Ft | 115 válaszadó |
| Vidéken dolgozók | 255 ezer Ft | 8 válaszadó |
| Külföldön dolgozók | 555 ezer Ft | 8 válaszadó |
Mire vágyik a UX-es?
Elégedettség
A UX-esek az eredmények alapján nem egy panaszkodós népség, de az általános elégedettségi szint a 2014-es felmérés óta két területen jelentősen változott: a válaszadók elégedettebbek lettek a fizetésükkel (73% mondta, hogy nagyon elégedett vagy inkább elégedett a fizetésével, a 2014-es 63%-hoz képest), ugyanakkor kevésbé elégedettek a munkahelyükkel és munkakörnyezetükkel (kb. 76% nagyon vagy inkább elégedett, a korábbi 81%-hoz képest). Legkevésbé a fejlődési lehetőségekkel elégedettek a válaszadók, ami pedig, ahogy később látni fogjuk, kritikus területnek számít nekik.
| Mennyire vagy elégedett...? | Nagyon elégedett | Inkább elégedett | Inkább elégedetlen | Nagyon elégedetlen |
|---|---|---|---|---|
| Munkahelyeddel, munkakörnyezeteddel | 39,9% | 35,9% | 15,7% | 8,5% |
| A projektekkel, amin dolgozol | 22,7% | 55,2% | 18,2% | 3,9% |
| Megvalósult munkáid eredményéve | 15,6% | 55,2% | 25,3% | 3,9% |
| Fizetéseddel | 21,6% | 51,6% | 21,6% | 5,2% |
| Fejlődési lehetőségekkel | 24,2% | 35,3% | 29,4% | 11,1% |
| Nagyon vagy inkább elégedett válaszadók aránya | 2017 | 2014 |
|---|---|---|
| Munkahelyeddel, munkakörnyezeteddel | 75,8% | 81,4% |
| A projektekkel, amin dolgozol | 77,9% | 78,4% |
| Megvalósult munkáid eredményéve | 70,8% | 69,6% |
| Fizetéseddel | 73,2% | 62,8% |
| Fejlődési lehetőségekkel | 59,5% | - |
Juttatások
A kutatásban kitértünk arra, hogy a fizetésen kívüli juttatásként mint kapnak a UX-esek, és az ilyen típusú juttatások közül mit gondolnak értékesnek. Ebből ki is esett egy érdekesség, miszerint bár a munkáltatók elsősorban az anyagi jellegű juttatásokat (bónusz, cafeteria) nyújtanak, a UX-esek értékesebbnek tartják a képzéseket, tanulási lehetőségeket.
| Milyen béren kívüli céges juttatásokat kapsz a jelenlegi munkahelyeden? | |
|---|---|
| Cafeteria | 31% |
| Bónusz | 21% |
| Egészségügyi szolgáltatás (biztosítás, egészségpénztár, masszázs, stb.) | 19% |
| Képzés támogatás (workshop, nyelvtanulás, tanfolyam, könyvtámogatás, stb.) | 18% |
| SZÉP kártya | 17% |
| Konferencia keret | 16% |
| Utazási költségtérítés (repülőjegy-kedvezmény, bérlet, gépkocsi használat, stb.) | 15% |
| Mi az vagy mi lenne az a béren kívül juttatás, ami számodra a legértékesebb? | |
|---|---|
| Képzés támogatás (workshop, nyelvtanulás, tanfolyam, könyvtámogatás, stb.) | 27% |
| Konferencia keret | 18% |
| Utazási költségtérítés (bérlet, céges autó, parkolóhely, repjegy, stb.) | 16% |
| Egészségügyi szolgáltatás (privát egészségbiztosítás, gyógyfürdő bérlet, stb.) | 12% |
| Több, rugalmas vagy korlátlan szabadság | 10% |
Fejlődés és tanulás
A kérdőívben kitértünk arra, hogy miben szeretnének fejlődni, miket szeretnének tanulni a válaszadók, mind a szakmáról, mind az ahhoz lazábban kapcsolódó területekről. Gyakori válaszként jött vissza, hogy sokan "mindenről" szeretnének tanulni, a területek közül legtöbben a kutatást (a felhasználói interjúztatástól kezdve a kvantitatív módszereken át egészen a big data világáig) említették.
A válaszokból azonban jól látszik, hogy korántsem egyértelmű, ki mit ért a szakmán belüli és azon túli kompetenciának, így ezt a két kérdést egyben elemezve az alábbi területek tűnnek népszerűnek.
| Mit szeretnél még tanulni a szakmáról, vagy miben fejlesztenéd magad azon kívül? | |
|---|---|
| Kutatás (tesztelés, interjúk, analitika, adatelemzés) | 30,71% |
| Pszichológia | 25,98% |
| Front-end fejlesztés | 25,20% |
| Egyéb programozás | 14,96% |
| Kommunikáció (tárgyalás, együttműködés, prezentáció) | 13,39% |
| Grafikus design | 11,81% |
| Management (vezetés, szervezetfejlesztés, projekt menedzsment) | 9,45% |
| Interaction Design | 8,66% |
| UI tervezés | 7,09% |
| Service Design | 6,30% |
| Elméleti tudás (módszertanok) | 5,51% |
Önmegvalósítás
Arra a kérdésre, hogy mivel foglalkoznának szívesen jelenlegi munkahelyükön, a válaszadók több mint 40 különböző területet jelöltek meg. A legtöbben valamilyen felhasználói kutatást neveztek meg (ez összecseng azzal, hogy titulus alapján a designerek vannak felülreprezentálva a válaszadók között, akiknek vélhetően kevesebb kutatási feladat jut), ezt követi egy long tail megoszlás, rengeteg különböző opcióval.
A válaszok egy része konkrét feladattípust említ (pl. user interjúk, usability testing, adatbányászat, grafikai design, frond-end fejlesztés, prototípus készítés, UI design, workshop tartása stb.), egy része a munkavégzés módjára vonatkozik (pl. több elmélyült munka, kevesebb adminisztráció, nagyobb önállóság, csapatmunka), egy része pedig inkább projekttípusokat nevez meg (pl. machine learning, társadalmi felelősségű projekt, virtual reality, accessibility, hardver tervezés, stb.).
| Mi az, amivel szívesen foglalkoznál a munkahelyeden, de jelenleg nincs rá lehetőséged? | |
|---|---|
| Több kutatás (user interjúk, usability tesztek, adatbányászat, analitika, etnográfia stb.) | 27% |
| UX (több UX feladat, a napi munka részeként) | 10% |
| Service design | 9% |
| Szakmai önképzés | 8% |
| Product design, saját termék tervezése | 7% |
| Mobil app tervezés | 5% |
| Front-end fejlesztés | 4% |
| Grafikai design | 4% |
| Management | 4% |
Arra a provokatív kérdésre, hogy mi miatt váltanának jelenlegi munkahelyükről, a válaszadók nagy többsége a fejlődési és tanulási lehetőséget említette (fontosabb szempont, mint a fizetés), ami egybecseng a többi válasszal, és ismét megerősíti, hogy a folyamatos fejlődés és tanulás ennek a szakmának a legnagyobb vonzereje.
| Ha váltanál a jelenlegi helyedről, akkor miért tennéd? | |
|---|---|
| Fejlődési, tanulási lehetőség | 74% |
| Több fizetés | 55% |
| Szakmaiság (olyan helyre, ahol a szakmát hitelesebben képviselik) | 52% |
| Karrierben továbblépési lehetőség (előrelépés, vezetői munkakör) | 46% |
| Külföldi lehetőség | 43% |
Love project
Megkérdeztük azt is, hogy mi lenne a válaszadók love projectje, amin a legszívesebben dolgoznának. Meglepően sokan válaszolták, hogy már most is love projecten dolgonak, és nem is vállalnának olyan projektet, amit nem szeretnek és amibe nem tudnak teljes odaadással beleállni.
Ezzel együtt a többség meg tudott nevezni legalább egy vágyott célt:
- Visszatérő téma volt a munka értelme, vagyis hogy egy értelmes terméken lehessen dolgozni, ami tényleg hasznos szerepet tölt be a világban.
- Gyakran emlegették a saját terméken dolgozást.
- Kifejezetten sokan szeretnének valamilyen szociális jelentőségű és társadalmi méretű projektben részt venni. Erre példák egy Magyarorszag.hu redesign, szolgáltatási élmény tervezése az egészségügyben vagy a közigazgatásban, de valaki egyenesen egy Állam 2.0-t alkotna.
- Többször felmerül, hogy a munka tárgya legyen nagy és sokak által használt, mint egy népszerű termék (pl. Airbnb, Spotify) vagy akár egy komplett platform vagy operációs rendszer (pl. Facebook, Android).
- Az is elő-előfordul, hogy nem feltétlen közigazgatási keretek között, de valamilyen társadalmi célt szolgáló, sok ember javát szolgáló terméken szeretnének dolgozni, pl. egy nagy non-profit szervezet részeként, vagy akár egy független sharing economy-t támogató terméken.
- Különböző formában ugyan, de többször felüti a fejét a fizikai termék tervezése és a játékok világa (videójátéktól a társasokig).
Ha mindebből próbáljuk leszűrni a kanonikus, munkával kapcsolatos vágyakat, akkor a következő sarokpontok rajzolódnak ki:
- A legtöbb szeretnének valamilyen terméken, hosszú távú fejlesztésben dolgozni,
- aminek van jelentősége és értelme a világban,
- és lehetőleg grandiózus méretű volumenében és kihívásában is.
- Mindezt egy lelkes és fejlődni kívánó csapat részeként képzelik el,
- ahol van tér a kreativitásra,
- és akár új és izgalmas technológiákat is van lehetőség alkalmazni.
Minderre szép kerek mondatot is alkotott valaki, ami egészen jól összefoglalja a fentieket:
Ha az MIT és a Gates Foundation együtt kitalálnák, hogy megváltják a világot valami high-tech cuccal, lehetőleg Dél-Kelet-Ázsiában vagy Amazóniában, és én is a csapat tagja lehetnék.
A válaszokból az is jól látszik, mik azok az iparágak, amik a legizgalmasabbnak tűnnek a UX-eseknek:
- Autó
- Ipari gépek és interfészek
- Űrkutatás
- Közigazgatás
- Játék
- Internet of Things
- Virtual Reality
- Légitársaság, reptér
- Okos otthon
Végül nem hagyhatjuk ki azt az álomprojekt definíciót sem, ami valószínűleg rezonál az összes service designer világfájdalmával:
Service design, ami nem költségcsökkentésről szól.